Alapozó terápia

TUDJ MEG TÖBBET

Alapozó terápia

óvodásoknak

Alapozó mozgásterápia mozgásügyetlen, megkésett beszédfejlődésű, fejlődésében elmaradt, készséghiányos gyermekek számára nyújt segítséget.

 

Alapozó terápiáról

A tanulási készségeket el lehet képzeli úgy is, mint egy hatalmas, egymásba kapaszkodó fogaskerék hálózatot a szervezetünkben. Ezek a képzeletbeli fogaskerekek valójában a készségeink, amelyek egymást erősítve dolgoznak együtt azért, hogy hatékonyak legyünk a tanulási folyamatok során.

Ilyen készség pl. a figyelem, a memória, a szerialitás, a téri és idői tájékozódás, a nagymozgások, a finommozgás, a hallási észlelés, a látási észlelés, annak készsége, hogy a hasonló dolgokat meg tudjuk különböztetni egymástól (pl.:b-d-p). Ezek már óvodás korban is meglévő, mérhető készségek, amelyekben való elmaradás szűrővizsgálat során kimutatható.

A fenti készségek a harmonikus mozgásfejlődésre alapozva alakulnak ki. A mozgásfejlődés és az idegrendszeri fejlődés kölcsönhatásokon alapuló rendszerben áll egymással. A mozgásfejlettség megfelelő szintje berántja a többi készség fejlődését is. Sajnos ez visszafelé is igaz: megfelelő mozgás összerendezettség nélkül igen nehéz elképzelni iskolaérett gyermeket.

De mit jelent ez? Ha a gyermekem nem akrobata ügyességű, akkor nehézségei lesznek az iskolában? Szerencsére szó sincs erről! Mozgásvizsgálattal egyszerűen kinyomozható a probléma szintje. Nem kell, hogy tornász legyen, de fontos, hogy tudjon keresztmozgásokat csinálni, ritmust visszaadni, beszédet és mozgást összerendezni, ne legyenek komolyabb végtag-együttmozgásai, csecsemőkori és kisgyermekkori reflexei ne legyenek kiválthatóak, egyensúlya rendben legyen,  terhelhető legyen mozgásos feladatokban. Szerencsés, ha egyoldali dominanciája alakul ki, mire iskolába megy. Első olvasásra ez talán nagyon soknak hangzik, de a gyerekek nagy része különösebb megsegítés nélkül is eljut ide iskolás korára.

Szülőként nem feltétlenül azt nézegetjük, hogyan mozog a karja, miközben jókedvűen ugrál, egyszerűen csak örülünk, hogy jókedvű. Nem figyelgetjük árgus szemekkel, hogy futás közben keresztezve mozognak-e az átellenes végtagjai, nem töprengünk azon, tud-e indián szökdelésben közlekedni, vagy hogy melyik lehet a domináns szeme. Viszonylag ritkán van olyan élethelyzet, ahol képet kaphatunk arról, hogyan áll a gyermekünk keze, miközben külső talpélen sétálgat. Hosszan lehetne folytatni a sort, hisz egy alapos mozgásvizsgálat sok olyan területet néz, ami fontos fogaskeréknek számít a jó iskolai teljesítményhez szükséges  rendszerünkben.

Attól hogy egy kerék a fogaskerék hálózatunkban nem forog, vagy nem a megfelelő irányba forog, még működhet a rendszer. Ha sok megakadt, vagy rossz irányba forgó kerék van, már nehezebb a dolgunk. Több energiánk megy el a kompenzálásra, többet kell belefektetnünk abba, hogy ugyanazt az eredményt elérjük, mint a társaink. Ki ne fáradna el ebben?

Az alapozó terápia abban segít hogy az óvodás, kisiskolás gyermekek mozgással kapcsolatos fogaskerekei megfelelő irányba, megfelelő tempóval és megfelelő ideig mozogjanak annak érdekében, hogy az ennek meglétét feltételező fogaskerekek (író és rajzoló mozgás, téri és idői tájékozódás, figyelem, szerialitás, vizuális és auditív készségek) jókor, jó helyre tudjanak kapcsolódni.

 

Mikor érdemes alapozó terápiában gondolkodni?

 

 

 

 

Olyan óvodás nagycsoportos (5 éven felüli) gyermekek esetében

 

  • akiknél a nagymozgások ügyetlensége figyelhető meg (pl lépcsőn járás, hintázás, biciklizés, labdajátékok terén);
  • finommozgás (író, rajzoló mozgás, artikulációs mozgások) ügyetlensége áll fenn;
  • kialakulatlan a kézdominanciájuk;
  • kimutatható náluk a diszlexia veszélyeztetettség;
  • súlyos beszédfejlődési zavar áll vagy állt fenn: megkésett beszédfejlődés, nehezen kezelhető beszédprodukciós zavarok;
  • a figyelem elégtelen, vagy rövid ideig tartható fenn;
  • kialakulatlan a feladattudat, esetleg túlzott mértékben fáradékony. Óvodai, egyéb foglalkozásokat nem tudja végigülni, ficánkol, sétálgat közben.

Szükséges-e mozgásvizsgálat a terápia megkezdése előtt?

Mozgásvizsgálatra szükség van a foglalkozások megkezdése előtt. Enélkül lehetetlen pontos képet kapunk arról, hogy a nagymozgáshoz köthető készségeken belül melyik terület fejlesztését (pl. egyensúly, rugalmasság, szerialitás, dominancia, keresztmozgások, csecsemőkori reflexek, stb)  milyen szintről kell indítani. Ez alapján tudjuk mérni a fejlődés mértékét is.

A vizsgálaton lehetőség szerint a szülő is jelen van, így pontos képet kaphat arról, milyen terület fejlesztésére lesz szükség gyermekénél.

Milyen keretek  között zajlik a terápia?

A foglalkozások alkalmával  végigvesszük a csecsemőkori, kisgyermekkori mozgásformákat, majd ezeket rugalmasságot, egyensúlyt és mozgáskoordinációt ügyesítő gyakorlatokkal bővítjük. Hangsúlyosan jelen van  a figyelem és más kognitív területek fejlesztése is (különösen a memória, téri és idői tájékozódás, szerialitás).

A foglalkozások egyéni, páros, vagy csoportos formában valósulnak meg a gyermek igényeitől függően.