Iskolaelőkészítő

Iskola-előkészítő foglalkozások óvodás gyermekek számára

Az óvodai fejlesztő foglalkozások célja a későbbi lehetséges problémák megelőzése, vagy csökkentése. De honnan lehet tudni egy óvodásról, hogy a későbbiekben nehezebben fog menni a tanulás?

Iskola előkészítő fejlesztésben akkor érdemes gondolkodni, ha a mozgással kapcsolatos készségek már rendben vannak. A grafomotorika, a beszédmotorika a mozgásra épül, a feladattudat, a figyelem, a szerialitás ebbe kapaszkodva fejlődik, ezért igen nehéz tartós eredményt elérni úgy, hogy a gyermek mozgásában még komoly elmaradást látható.

Az iskola-előkészítő foglalkozások során is sokat mozgunk, viszont hangsúlyosabban jelenik meg a készségfejlesztés.

• Vizuális memória, -észlelés, -figyelem és -differenciálás készségei abban (is) segítenek minket, hogy képesek legyünk az egyidejűleg észlelhető látott információk közül a lényegeset kiválasztani. Segít felismerni az arckifejezéseket. Gondoljuk el, hány olyan gyermek van, aki nem képes megfelelően reagálni arra, hogy a „csúnyán nézünk rá”. Elképzelhető, hogy azért, mert problémája a van a vizuális észleléssel. Ezek a készségek segítenek a betűhalmazból különálló betűket kivenni, vagy különbséget tenni a d-b-p között. Vizuális differenciálás segít a részletek analizálásában, abban, hogy egészként tudjuk gondolni valamire akkor, ha csak egy részét látjuk. 

• Akusztikus memória, -észlelés, -figyelem és -differenciálás abban (is) segít minket, hogy az egy időben hallható zajok és hangok közül ki tudjuk szűrni a számunkra lényegeset. Gondoljunk arra, hogy az ovis csoportban, vagy később az osztályteremben micsoda zajban vannak a gyerekek! Nem elég, hogy szűrni tudjuk a lényeget, de meg kell tanulnunk a figyelmünket irányítani és megfelelő ideig a megfelelő helyre fókuszálni. Ezek a készségek segítik később az írás tanulását, a helyesírás fejlődését. Képzeljük csak el, hogyan tudná kitenni gyermekünk a magánhangzókra az ékezeteket, ha nem érzékeli megfelelően, hogy hosszú vagy rövid hangot hall…? Hogyan tudná megtalálni a „b” betűt, mikor nem pontosan észleli, hogy „b” vagy „d” hangot hallott?

• Szerialitás, vagyis a sorrendiség fejlesztése kiemelten fontos. Nehézsége közvetlenül befolyásolja a tanulást és a magatartást. Írás,olvasás, számolás során döntő jelentősége van a betűk, számok sorrendjének. Ugyanakkor ez a készség segít minket pl. abban, hogy viselkedéseink következményeit rövid idő alatt belássuk, a társasjáték szabályait megjegyezzük és betartsuk, történetet érthetően (elejétől a vége felé haladva) el tudjunk mondani társainknak. Ha probléma van a szerialitással, el tudjuk képzelni, mennyit küzd egy gyermek pl. az olvasás elsajátításával, a helyi érték fogalmának értelmezésével, vagy azzal, hogy megértse milyen módon váltotta ki társai haragját az ő viselkedése. Előfordulhat az is, hogy az öltözködés során a ruhák sorrendje észszerűtlen lesz, vagy nehezen tanul verset.
• A téri, idői tájékozódás egyrészt a fogalmak jelentésének tudását jelenti (előtt-mögött, alatt-fölött, hét napjai, hónapok, stb), másrészt valós tapasztalatot ezek használata mögött. A testséma fejlődése összekapcsolódik a mozgásfejlődéssel, a térészlelés kialakulásával. Megfelelő térészlelés mellett a gyerekek nem írnak tükörben betűket és számokat, tudnak gazdálkodni a térrel akkor is, ha mozgásról, akkor is, ha rajzolásról vagy írásról van szó. A téri orientáció segíti a gyerekeket a betűt a vonalhatárok közé helyezni. A megfelelő idői tájékozódás segíti a szerialitás fejlődését is. A harmonikus belső ritmus segíti a koordinált mozgást, a beszéd-mozgás összerendezését is.

 A valóságban ezek a területek más fontos dolgokkal is kiegészülnek, egymásba fonódnak, szétválaszthatatlanok. Egy-egy játék, vagy feladat több készségre is hatással van. Vannak olyan készségek, amik szeretnek együtt fejlődni. Ha az egyikhez hozzányúlunk, a másik észrevétlenül követi. Minden területnek megvan az „alapja”, ami nélkül igen nehéz elvárni a fejlődését, és a „következő lépcsőfoka”, amihez majd akkor érdemes hozzányúlni, ha az adott készség fejlődési szintje ezt már engedi.

Első olvasásra talán ijesztőnek tűnik, hogy mennyi mindent kell tudnia egy ovis gyermeknek. Jó hír, hogy a gyerekek normál esetben megteszik nekünk azt a szívességet, hogy fejlődnek maguktól, nem kell feltétlenül fejlesztenünk őket. Nagyon sok olyan gyerek van, ahol a fenti készségek teljesen rendben vannak, csak szülőként nem biztos, hogy néven nevezzük őket.